Csepreg

Weboldal

Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része. Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elkerülő dombvidék és a magyar Kisalföld. A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött. A modern korban medrét utóbbi helyen egyesítették a Kis-Rábáéval, innen Rábca néven folyik tovább Győrig, ahol a Mosoni-Dunával találkozik. A Répcének lehetett eredetileg a szláv Rábca is a neve. A folyó felső szakaszát a Locsmánd melletti dombokig számíthatjuk. Középső szakaszát - amely Zsirától Dénesfa környékéig tart - értjük Csepreg közvetlen vonzáskörzetén. Nagyjából ez volt az újkori csepregi járás. Ezt a területet ma Répce-síknak hívják. A folyó jobbparti oldalán nyugatról keletre egyre alacsonyabb dombhátak sorakoznak. Ezek Répceszentgyörgytől fogva már csak magaspart jellegűek, majd belesimulnak a Kisalföldbe. A Répce középső szakaszának baloldali fontosabb mellékvizei a Metőc- és a Pós-patak. Jobb oldalról a Boldogasszony-patak és az Ablánc-patak vizét veszi föl.

A terület útviszonyai a római-korra vezethetők vissza. A Savariát Scarbantiával (Szombathelyt Sopronnal) összekötő főút területünktől nyugatabbra húzódott, Répcekethelynél (Mannersdorf) lépte át a Répcét. Azonban elképzelhető, hogy egy másik Savaria-Scarbantia összekötő út nagyjából a mai Szombathely-Csepreg-Zsira-Sopronkeresztúr-Sopron vonalat követhette. Jellemző, hogy a fontosabb központokat összekötő utak nagyjában-egészében ugyanott húzódtak, mint ma. A Répce-völgyét követő út a balparton halad. Ez a korai Árpád-korban Locsmándot kötötte össze Kapuvárral. A mai 84-es számú főút - amely Bécstől tart a Balaton térsége felé - szintén jelentős múltra tekint vissza. A Kőszeget Fertőszentmiklóssal összekötő út a mai Zsiránál (annak Salamonfa részénél) keresztezi a Répcét.